A téli időszakhoz hasonlóan a nyári idényben is az erdélyi turistaforgalom legnagyobb részét (turistaérkezések 38,7%-át és a vendégéjszakák 33,7%-át) a dél-erdélyi megyékben regisztrálták. Brassó megye 777 746 turistaérkezéssel és 1 524 768 vendégéjszakával Erdélyben első helyet, míg országosan a harmadik helyet foglalja el a megyék rangsorában (Konstanca megye és Bukarest mögött). További 18,9%-kal járult hozzá az erdélyi vendégéjszakák számához a két közép-erdélyi megye (Kolozs és Maros), valamint 16,8%-kal a Bánság és 15,1%-kal a Partium. Az észak-erdélyi és székelyföldi megyék részesedése 10% alatti – írja összegzőjében az Erdélystat.
A Bihar, Szatmár és Szilágy megyékből összesített partiumi régióban a székelyföldi vendégforgalom valamivel kevesebb mint dupláját regisztrálták: 418 036 turistaérkezést és 1 170 402 vendégéjszakát. Az Erdélystat szerint ez elsősorban a kiemelkedő Bihar megyei vendégforgalomnak köszönhető (329 912 turistaérkezés és 1 026 630 vendégéjszaka).
Ami kifejezetten Szatmár megyét illeti, a megyei statisztikai igazgatóság által közzétett adatok szerint az utóbbi években az ide látogató turisták száma konstans növekedést mutatott, s ezzel párhuzamosan a vendégéjszakák száma is nőtt. Míg 2016-ban mindössze 85 400 látogató érkezett Szatmár megyébe, 2017-ben számuk már volt 97 800-re nőtt. 2018-ban pedig ismét számottevő emelkedést jegyeztek, a turisták száma abban az évben elérte már a 101 500-at. A Szatmár megyében töltött vendégéjszakák száma 2016-ban 127 600 volt, 2017-ben némi emelkedés után 128 600-on állapodott meg a számuk, 2018-ban pedig túllépte a 132 000-et. A 2019-es esztendőre vonatkozó adatokat a statisztikai igazgatóság egyelőre még nem frissítette hivatalos weboldalán.
Amint arról korábban már beszámoltunk, a Szatmár megyébe érkező látogatók általában egy olyan körutat járnak be, mely során a környék különböző kultúráiba is belekóstolhatnak. Legelső állomásként legtöbben a Károlyi kastélyt keresik fel, ahol nem csak az építészeti remekmű, hanem az azt körülvevő park is ámulatba ejti az arrajárókat, mely mindösszesen 267 egzotikus és hazai növényfajnak ad otthont. A kastélyban pedig gazdag régészeti és természettudományi kiállításokat lehet megtekinteni.
A Károlyiak történelméhez szorosan köthető a Kaplonyban található templom és kripta is, melyeket bécsi művészek tettek még díszesebbé. A grófok koporsói mellett a kripta másik érdekessége a Carrara-i márványkereszt is, melyet még 1898-ban készítettek Firenzében. Innen a turisták útja Szatmárnémetibe vezet, ahol akár több napot is eltöltenek. Mint az információs iroda munkatársa elmondta, legtöbben a székesegyházra és a zsinagógára kíváncsiak, de a tűzoltótorony is igen népszerű. Emellett a kísérővel történő városnézést is sok csoport igénybe veszi. A következő állomás az avasországi szabadtéri múzeum, melyben összegyűjtötték a környék falvaiból származó építészeti műremekeket. Legtöbben a vízzel hajtott malomra, a fazekasműhelyre és a pálinkfaőzőre kíváncsiak. Innen pedig már a Máramarosba lépnek a turisták. Sokan megfordulnak a szaploncai Vidám temetőben, illetve Nagybánya is sok látogatót vonz.
Az információs iroda számos tájékoztató anyaggal várja a turistákat. Nem csak abban tudnak segíteni az érdeklődőknek, mit érdemes megnézni, hanem abban is, hol lehet egy finomat vacsorázni, vagy mely szálloda felel meg leginkább az igényeiknek.